Őszinteség, vagy ő szinte segg?

pinocchio

Nem véletlenül kezdtünk a fenti mondattal. Alig akar ember, aki ne szeretné elvben, hogy őszintességgel forduljanak felé, de vajon tudjuk, mi az őszinteség? Képesek vagyunk az őszinteséget elviselni? Képesek vagyunk mi magunk őszintének lenni? Hol vannak az őszinteség határai?

Először is nézzünk meg néhány az “őszinteség” mögötti lehetséges szándékot:

  • Őszinteség, mint engedély belegázolni a másik lelkébe…én őszinte ember vagyok, című szöveggel – nem biztos, hogy ez őszinteség, néha inkább a bántási szándék elkendőzése őszinteség jelszóval
  • Őszinteség – a félelem miatt, hogy nehogy kiderüljön később, mit tettünk-gondoltunk, stb – ez őszinteség, de a motivációja nem tiszta, mert leleplezési félelemből ered. Ez nem bűn, de érdemes vele foglalkozni, mert jó eljutni odáig, hogy általános tiszta, érthető kommunikációval é/s az érzelmeink kezelésével ne a félelem, hanem az önazonosság vezéreljen.
  • Őszinteség “az élet már csak ilyen kegyetlen” felhanggal – rossz hírek, betegségek, stb közlése – ez a legkényesebb téma, nincs egyetlen megoldás, mindig az adott helyzet és a szereplők beállítottsága dönti el, hogy mi a helyes – és a forma sem mindegy. Ugyanazt a hírt lehet tálalni empatikusan és segítőkészen, és kegyetlenül odavetve, vagy sehogy.
  • Az őszinteség mint létszükséglet – amikor nem tudjuk nem kimondani, azt, ami van, amit érzünk. Ez a tipikus “ami a szívemen, az a számon” hozzáállás. Érdemes megtartani, de az előadási formát gondozni.

Tudunk-e bánni az őszinteséggel? Ki dönti el, hogy a másik tud-e vele bánni? Elbírja-e? Érdemes-e mindig őszintének lenni? Mik lehetnek ennek a következményei? Lehet, hogy közeledés, de az is lehet, hogy szakítás vagy veszekedés. Készen állok-e rá?

Nincs fekete-fehér. Minél érettebbek és tudatosabbak vagyunk, annál inkább tudunk bánni az őszinteséggel. Az őszintetlenség sokszor védekezési mechanizmus. Mi nem bírjuk elviselni vagy nem hisszük, hogy a másik el tudja fogadni. Nem biztos, hogy az őszinteségnek mindenütt van helye. Nem biztos, hogy nyers formában. Nem biztos, hogy készen állsz levenni a védőpajzsot. Nem biztos, hogy a másik készen áll. De az is lehet, hogy az őszintétlenség a társadalmi rossz beidegződések miatt “ragad ránk”. Erről később.

Az őszinteséget nem lehet kikényszeríteni. Nem is szabad.
Légy őszinte! – vajon tényleg megrendelésre, gombnyomásra működik? Sokszor hosszú belső munka előzi meg.
Mi lesz, ha visszaélnek az őszinteségemmel?
Mi lesz, ha én megnyílok és a másik nem?

Van-e jogosultságom eldönteni, hogy a másik elbírja, vagy sem, ha őszinte vagyok vele?

Extrém példa a “Good Bye Lenin” című film, amikor a két Németország újraegyesülése után egy asszony felébred a kómából és a fia, feltételezve, hogy anyát sokk fogja érni, ha megtudja, hogy mennyire megváltozott az élet a kómába esése óta, kialakítja körülötte a “kis Keletnémetországot”, hogy fenntartsa az illúziót, hogy az élet ugyanúgy megy tovább és semmi nem változott.

Ki-ki döntse el maga, hogy melyik esetben mit alkalmaz.

  • Dönthetsz úgy, hogy a “fű alatt” éled a magad életét, gondolod a magad gondolatait, kifelé pedig maradsz a megszokottnál. Nem vállalod fel, hogy őszintén az legyél, aki vagy. Ez rengeteg energiát emészt fel, fárasztó. De ez is egy választás.
  • Vagy ott maradsz, ahol már nem akarsz lenni, maradsz a régi állapotokban, megszokásokban, mert a potenciális veszteség lehetősége veszélyesebbnek tűnik a saját fejlődésednél. Mellesleg, nem lehetsz biztos benne, hogy a veszteség meg fog történni, lehet, hogy pont ellenkezőleg.
  • Azaz azt is választhatod, hogy önmagad leszel. Elmondod, vállalod amit gondolsz, érzel, persze lehetőleg a másik számára emészthető formában. Ehhez persze magadon is dolgoznod kell – nem egy tanfolyamon, hanem folyamatosan, minden eszközzel, ami a rendelkezésedre áll. És akkor lehet, hogy az őszinteséged és önazonosságod, a saját jelenléted felvállalása elindít egy olyan láncreakciót, egy olyan teret teremt, ahol mindenki megnyílhat, mindenki őszinte lehet, és kiléphet a rég szorító cipőből.

A következő részben az őszinteség ellenpólusát, a hazugságot járjuk körül, és hogy mi elég érettek vagyunk-e, hogy elviseljük minden helyzetben az őszinteséget, vágyunk-e igazán rá?

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

A véleményed itt is és a Facebook oldalunkon is leírhatod.

Izgalmas önfelfedező túrát!

Rita Bakradze és Kollár Andrea
Végtelen Lehetőség
Keress minket a Facebookon is, hogy olvashasd rövid tippjeinket, napi írásainkat és a meseszombatokat.

Hozzászólások

Őszinteség, vagy ő szinte segg? — 2 hozzászólás

  1. Az őszinteség témában a saját tapasztalatomat szeretném megosztani.Olyan családból jöttem ahol a hazugságért is az őszinteségért is és a vélemény nyilvánításért is verés ,szidás,büntetés járt!Gyerek fejjel meg kellett tanulnom profin hazudni a “túlélésért”.De tudtam hogy ha felnövök és a saját életemet élem,mindig őszinte leszek.Felnőtt fejjel kellett megtanulnom hogy nem jó túl őszintének lenni.Semmi kép nem működik az “ami a szívemen a számon”.Hazudni sem szabad.Egyik sem kifizetődő!És főleg nem nyilvánítunk véleményt ha nem kérdeztek! 🙂 Az emberek félnek az őszinteségtől!Mégis azt mondom jobb őszintének lenni,mindig minden körülmények között!Csak tudni kell mikor és hogyan tálaljuk a mondandónkat!Kell hozzá valami amit úgy hívunk érzelmi intelligencia!Szép napot!

  2. Kedves Katica,

    Szívünkből szólsz, a cikk következő része többek közt a gyerekkori hatásokról is szól, amelyek az őszintétlenségre tanítanak.
    Az önismereti munka fontos része, hogy ezt rendbetegyük.

    Neked ezek szerint ez nagyrészt sikerült, ez nagyon jó dolog.

    Az emberek leginkább azért félnek az őszinteségtől, mert nagyon sok mindenkit nem tanítottak meg arra, hogy kezelje, vagy hozzád hasonlóan nem is szabadott sok helyzetben őszintének lenni, tehát egy negatív érzés kapcsolódik az őszinteség fogalmához még mielőtt a tartalmához érnénk.

    Az őszinteséggel önmagában nincs semmi baj, sőt, mert ez egy idő után a környezetünknek is megadja a megnyílás lehetőségét, de a kommunikáció mikéntje valóban az érzelmi intelligenciából kell hogy fakadjon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.